A „Tokaj 950 éves” jubileumi év gazdag, színes és változatos programjának egyik kiemelkedő eseménye volt az az ismeretterjesztő konferencia szeptember 15-én (pénteken), amellyel a szervezők ilyen módon is köszöntötték jubiláló városunkat.
Az ismeretterjesztésen túl fő céljuk volt még, hogy széles körben igazolják a jubileumi év szlogenjében - „950 éves Tokaj, a magyarság emblematikus városa, a tokaji aszú névadó települése, hungarikum, világörökségi helyszín, a fehér borok, a színes kultúra és a tolerancia városa” - megfogalmazottak helytállóságát, valódiságát és igazságát.
A Paulay Ede Színházban megtartott rendezvény fővédnöke Dr. Koncz Zsófia miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő volt. Köszöntőjében hangsúlyozta az ünnep fontosságát és jelentőségét, méltatta Tokaj és a Tokaj nevét viselő aszú szerepét a nemzetünk történetében, kitekintett Tokaj-Hegyalja jelentőségére, az itt folyó fejlesztésekre is.
Jelenlétével és előadásával tisztelte meg a konferenciát L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, József Attila-díjas költő, a Tokaji Írótábor elnöke. Ady Endre Szüret című versének gondolati elemeire építve beszélt a magyarság tulajdonságairól, a borivás kultúrtörténeti jelentőségéről, Tokajról, a remény városáról, a Tokaji Írótábor és a város kapcsolatáról.
Ezt követően tíz előadás hangzott el különböző témakörökben. Tokaj története egybeforr a tokaji Rákóczi-vár történetével, de azt is mondhatjuk, hogy a tokaji várak történetével. Ezt igazolta előadásában Makoldi Miklós régész, a Tokaji Múzeum és a Magyarság Kutatóintézet munkatársa. Saját kutatásai, és az általa vezetett régészeti feltárások eredményei alapján mutatta be számunkra ezt az érdekes és izgalmas összefüggést.
Tokaj város fájdalmasan szép történelmének egyik legizgalmasabb korszaka a Szapolyai és Rákóczi családhoz kapcsolódik. Vállalt múltunk ezen szakaszának bemutatását Demján Szabolcs történész, a Tokaji Múzeum munkatársa végezte el.
Tokaj a tolerancia városa, fogalmazódik meg a jubileumi év szlogenjében. Aligha van erre egyértelműbb bizonyíték, mint a várost jellemző vallási tolerancia. Történelmi idők óta él itt együtt öt keresztény felekezet békességben, elfogadva a hitüket más liturgia szerint gyakorlókat, de a nem keresztényeket is. Várhelyi Gyula művelődésszervező és könyvtáros szolgáltatott erre bizonyítékokat előadásában.
Ezt a gondolatsort vitte tovább és gazdagította Kalmanovits Miklós, a Tokaji Ortodox Zsidó Hitközség elnöke. Ő a tolerancia, a sokszínű kultúra és a sok vallás rendszerében elhelyezve szólt a tokaji zsidóság történetéről, életéről és a város múltjában, gazdasági és kulturális életében játszott szerepéről.
Már az előző két előadásból egyértelműen kitűnt, hogy városunk mennyire mélyen kapcsolódik az európai civilizáció egyik alapját képező zsidó-keresztény etikához. A világhírünket megalapozó tokaji aszúhoz kapcsolódó legendáriumnak köszönhetően már az európai kultúra egyik sarokkövének tekinthetjük magunkat. Ezt igazolták és támasztották alá a Dr. Dankó József nyugalmazott középiskolai tanár által elmondott és bemutatott adatok.
Múltunkból táplálkozunk, a jelenben élünk és a jövőnket építjük. Természetes tehát, ha a létünket minden korszakban alapvetően meghatározó tokaji borról is szó esett a konferencián. Először Dr. Molnár Pétert, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke egy borász szemszögéből ismertette meg a tokaji bor egyediségét, különlegességét, múltját és a jövőbeni perspektíváit.
Őt követte a mikrofonnál Ripka Gergely, független borszakíró, Tokaj és Tokaj-Hegyalja alapos ismerője, a Tokaj Guide szerzője. Most arról hallhattunk tőle, hogy hol van ma a helye Tokajnak a világ bortérképén.
Szerencsénkre többen vannak még közöttünk, akik részesei voltak az 50 évvel ezelőtti ünnepnek, amikor Tokaj 900 éves jubileumát ünnepelte. Leginkább ők inspirálták a 950 éves jubileumi év megünneplését, és egész éves programsorozatunk ennek szellemiségében történő megrendezését.
Ők megélt élményként látják az elmúlt félévszázad történéseit, a városunkban bekövetkezett változásokat. Jól emlékeznek arra a több mint negyedszázadra, ami Májer János polgármesterségének időszaka. Ő nem tudott részt venni a konferencián, de az általa Tokaj metamorfózisáról megfogalmazottakat Demján Szabolcs felolvasta a hallgatóságnak.
A folytatásban egy számunkra mindenképp nagy örömöt és büszkeséget jelentő témakör következett, a világörökségi helyszín szerepünk. Hogy milyen értékek örökösei, birtokosai vagyunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kultúrtáj kategóriában immár két évtizede az UNESCO világörökségi listáján szereplünk. Erről a két évtizedről, ennek jelentőségéről szólt ifj. Dévald István, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője. Konferenciánk záró előadását Posta György, Tokaj város polgármestere tartotta. Arról szólt, hogy kilenc és félévszázados múlttal rendelkező város polgármesterének lenni rendkívül felemelő érzés, de nagyon nagy felelősség is. Hiszen az örökséget őrizni kell, saját életünk során továbbépíteni és fejleszteni, hogy nyugodt szívvel adhassuk tovább a bennünket követő generációk számára. Bemutatta továbbiakban a napjainkban folyó fejlesztéseket, és szólt a közeljövőben megvalósuló beruházásokról is.
A konferencia moderátora Dr. Fintor Gábor, a tokaji Kulturális Központ intézményvezetője volt. Ő vállalta fel a konferencia megszervezését. Zárszavában köszönetet mondott a szervezésben nyújtott segítségéért, valamint az előadások rövidített, szerkesztett változatát tartalmazó konferenciakötet szerkesztésében és lektorálásában oroszlánrészt vállaló Dankó házaspárnak, Dr. Dankóné Patkó Kornéliának és Dr. Dankó Józsefnek.
A konferenciát szendvicsebéd és egy sikeres fiatal tokaji borász, Péter Ákos (Péter Pincészet) boraival való koccintás zárta. Az ismeretterjesztő konferencián elhangzott előadások rezüméjét tartalmazó konferenciakötet a 60 éves Németi Ferenc Városi Könyvtárban olvasható és kölcsönözhető.
A kötet innen letölthető:
